A kínai "zöld temetés" kísérlete
A temetkezés új formájával - a "zöld temetéssel" - kísérleteznek Tiencsinben (Tianjin) az észak-kínai tartományi jogú tengerparti városban, biológiailag lebomló anyagból készült urnába helyezik el az elhunyt hamvait. Az alternatív megoldás megosztotta az embereket.
A legfeljebb néhány hónapig "tartós" urna használatával bonyolítható temetéssel a kínai halottak napja - az áprilisi "sírsöprés" - előtt ismertette meg a Jong'an (Yong'an) temető a tiencsini polgárokat. A gondolat azonban nem aratott osztatlan sikert. Júliusban - immár negyedik alkalommal - a Jong'an egyik elkülönített részén amolyan közösségi temetésre került sor. 251 urnát hantoltak be egy négyszáz négyzetméteres pázsittal borított területen, további harmincat pedig egy kétszáz négyzetméteres tó vízére bocsátottak. A vízen himbálódzó urnák három-öt óra leforgása alatt bomlottak el, míg a földben lévők legkevesebb három, legfeljebb hat hónap során válnak a föld részévé. Finom homokból készültek, s természetes kötőanyag tartja őket össze.
A temető eddig ingyen adta a hozzátartozóknak a Spanyolországból importált urnát és nem kért térítést a temetési szertartásért sem. Összesen 410 embert búcsúztattak a népszerűsíteni kívánt "környezetbarát" módon. "Határozottan nem szeretnék eltűnni a világból ilyen módon" - nyilatkozta a Hszinhua hírügynökségnek egy 60 éves tiencsini férfi, aki azt szeretné, ha a földi élet befejeztével családja tagjai együtt nyugodnának a földben. Egy másik szerint felesleges az egész, egy urna amúgy sem foglal sok helyet. Ugyanakkor létezése lehetővé teszi a kapcsolatot az élők és az elhalálozott között. A megszólaltatottak között természetesen voltak olyanok is, akik elfogadják a "természettel eggyé válás" gondolatára épülő temetkezési módot.
Kínai porcelán urna
A kínai polgárügyi tárca áprilisban közzé tett adatai szerint az átlagos temetkezési költségek egy család számára kevéssel meghaladják az ezer jüant (23 ezer forint). Ám egyre többen vannak olyanok, akik tízezreket költenek drága urnákra, luxus sírokra, hogy kifejezzék tiszteletüket az elhunyt iránt. Az ősi civilizáció, a hosszú történelem Kínában a temetkezési szokások sokféleségét is jelenti a különböző korokban - olvasható a kínai temetkezési szövetség honlapján, ahol megállapítják: a kínaiak hagyományosan földbe temetkeztek. A temetkezési reform okaként leírják: Kína adja a világ népességének 22 százalékát, míg a megművelhető földterületet tekintve, annak mindössze 7 százalékával rendelkezik, az erdős területek aránya ugyancsak alacsony.
A temetkezés reformját Kínában Mao Ce-tung (Mao Zedong) néhai elnök indította el 1956-ban, amikor javasolta, hogy országosan térjenek át a hamvasztásos temetésre. A kínai főváros polgárai számára 1994-től megnyílt a lehetőség arra, hogy hamvaikat a tengerbe szórassák, 2008-ban pedig meghirdették az ingyenes temetést azok számára, akik, vagy akiknek a hozzátartozói ezt a módot választják. Az elmúlt tizenöt év során összesen hatezer kínai hamvait szórták a tenger vízébe.
A kínaiak hagyományosan földbe temetkeznek
